Egy céges csapatépítőn egy szálloda halljában találtam magam éjjel egykor, ahogy egy kollégával biliárdozok. Sehol nem volt már senki, az egész helyen csönd és félhomály uralkodott. A bár éjfélkor bezárt, de még sikerült szereznünk egy-egy sört zárás előtt, ami eddigre már megmelegedett és kiment…

Én baszottul szeretek olvasni. Jobban szeretek olvasni, mint utazni például. Az utazás rengeteg-rengeteg szarakodással jár. Ha utazunk, akkor is az a lényeg, hogy közben mit olvasok. Tudom, közhely, de amikor olvasok, akkor olyan, mintha tényleg ott lennék. Egy űrhajón, egy meg nem történt…

Már jó ideje akarok írni ide, többek közt azért, mert képzeljétek el, volt egyszer egy olyan, hogy lebasztak, mert nem kerül ide semmi. Oké, ez egyszer fordult elő, na de mégis milyen már ez. És akkor megfogadtam, hogy folytatom erőből a blogot, mert azért érnek ingerek rendesen. Ez volt kb. két…

Lementek a választások. Próbálom minél tömörebben megfogalmazni ezzel kapcsolatos érzéseimet: Pfujj! Úgy az egész. A főnököm azt mondta, hogy innentől leveszi a kezét Magyarországról. Mostantól hol nem szarja le, hogy a lakásaikban fagynak meg az öregek, meg hogy Hajdú-Bihar megyében szipuznak a…

Valaki mesélte, hogy a Lovasi könyvben Lovasi úgy nyilatkozik a Kispál és a Borz feloszlatásáról, hogy nem kellett volna. Nem kellett volna, mert csak felhajtás van vele, meg ha mégis koncerteznének, akkor persze vicc az egész. Simán nem kellett volna ezt így kimondani, hanem csinálni a dolgukat,…

Oké. Nagyon, de nagyon szeretem hallgatni és nézni, ahogy a Videómániás Dancsó Péter szuperszar magyar Sas Tamás romkomokat aláz (a legjobb, amikor egy-egy jelenet után csak némán néz a kamerába, vagy amikor azzal kezdődik a videó, hogy a fejét fogja). Hogy mennyire kedvelem? Annyira, hogy pont…

Mindig van visszatérés, csak elég jó indok kell hozzá. Mint amikor egy visszavonult veterán katonához kopogtat be a volt szakaszvezetője, hogy tájékoztassa, sorra tűnnek el az egykori bajtársak. És akkor visszatér, csak még egy melóra. Aztán még egyre és még egyre. Igen, nekem is van nagyon nyomós…

Lehetséges, hogy létezik a világ legjobb hazugja, akiről mindenki azt hiszi, hogy ő a legőszintébb a világon?

Most Flashezek. A népszerű képregénykarakter az egyik Igazság Ligája epizódban elejtett egy olyan beszólást, hogy valamikor leült öt percre és kialakította a véleményét a világról, vallásról, politikáról. Az ő szuperképessége az, hogy nagyon gyors. Gyorsan is gondolkozik.…

Mint tizenéves kisfiú ültem be a Godzillára. Nagyon vártam. Aztán kijöttem a moziból és valami hiányzott. Nehéz megfogalmazni, hogy mit éreztem, vagy mit nem, de leginkább a beígért katarzis hiánya az, amivel ezt le tudom írni. És nem a filmmel volt baj, hanem velem! A film…

Minek foglalkozok vele? Hiszen pont arról van szó, hogy nem számít. Nem fontos, nincs jelentősége. Az lenne a normális, ha egyszerűen nem vennék róla tudomást. De nem tudom nem felhúzni magam rajta. Olyan ez, mint egy kavics a cipőben. Apróság, de megvonaglik az arcod, amikor…

Megint eltelt egy év, megint idősebb lettem eggyel. Közelítek a harminchoz, de még mindig nem érzem magam felnőttnek. Mitől felnőtt a felnőtt? Előrelátó, felelős döntéseket hoz? Nem úgy tűnik, hiszen elméletileg felnőttek irányítják a világot. Nem is a leélt évek…

Két oka van, hogy miért Terry Pratchett az egyik kedvenc íróm. Az egyik a Korongvilág, amihez hasonlóan elborult és beteg ám mindeközben végtelenül mókás és szórakoztató világ csak egy van számomra, Ooo Földje a Kalandra Fel!-ből. Jól ki van találva mindkettő és már…

Ültem, gondolkoztam, következtettem és úgy érzem, eljutottam valahova. És ez jó érzés. Mint amikor egy kirakóst fejezel be, vagy amikor sudokuzol. Eleinte lassan mennek a dolgok és ha megvannak a szélek, akkor is vannak még buktatók, de végük kész a kép, minden kocka teli van …

Az evés/alvás/Comed Central hármas eléggé kitöltötte a karácsonyomat, ezért nem lett semmi a beígért posztból. Viszont eszembe jutott, hogy helyette csinálhatok egy olyan bejegyzést, ami így az év végén nagyon népszerű szokott lenni. Egy leges-dolgok összeállítást. Teljesen…

Az új Man of Steel poszter. Valaki azt írta róla, hogy banális. Superman bilincsben, katonák gyűrűjében? Há’ ammeg hogy? Hiszen bármikor kiszabadulhatna. Ha csak nincsen némi kryptonite a közelben. De az arcát elnézve nem erről van szó. Igazából nincs itt semmi rejtély, simán…

Nem szeretem a technológiai vívmányokat. Nem értem a mondat végére és már tudtam, hogy ez így teljesen hamis állítás. Szeretem a technikai vívmányokat. A technológiát. Ezért vagyok oda a Star Trekért és úgy összességében a Sci-fiért. Szerintem kurvajó a deflektor pajzs, a…

A tabudöntögetés manapság már nem nagy dolog. Mondj egy tabu témát, találok hozzá egy könyvet, vagy egy filmet, amiben kitárgyalják/megjelenítik. Ma már minden szart ki lehet adni. Nemrég láttam például egy könyvet a pináról. Ott aztán tényleg mindent kifejt a szerző.…

Régen már ajánlották és tudtam is, hogy nagyon jó. Sajnos eddig nem kerítettem rá sort. Mostanáig. Néhány hete/hónapja megvettem Ray Bradbury Marsbéli Krónikáit. Antikvár példány, nem volt drágább talán, mint ötszáz forint, de hatszáznál semmiképp sem több. Meglepve…

Én nem tudok repülni. Még sohasem repültem. Nem emelkedtem fel a földről huzamosabb időre. És mivel nem volt még ilyen élményben részem, illetve nem is tudom, hogy kell repülni, nem írok róla könyvet sem. Ha írnék, az nagy butaság lenne, mert szart sem tudok a témáról. Ha…

Napokban olvastam egy cikket, amiben a Gyűrűk Urát és A Tűz és Jég Dalát hasonlították össze. Ez ihletet adott. A Tűz és Jég Dala kötetek borítójának az aljára az van írva, hogy: A fantasy műfajának Tolkien óta egyik legnagyobb teljesítménye. A mondat így hangzik helyesen:…

Abban a tisztességben van részem, hogy minden kibaszott reggel a tetves Bumerángot hallgatjuk a melóban. Fantasztikus érzés komolyan mondom. Ennél irritálóbb műsort még az életben nem hallottam. Volt már rá példa, hogy olyan böszmeséget mondtak mire rámarkoltam az ollóra és…

- Nincs az az isten - csóválta a fejét mosolyogva a marketing menedzser. - Miért ne? - kérdezett vissza a divattervező. - Mert ez már túl sok. Mégis hogyan adom el? Annyira nem hülyék. Ekkor lépett be a konyhába az informatikai vezető, hogy megtöltse kávésbögréjét.…

Írok valamiről, amihez vélhetően nem csak anyu akar majd hozzászólni (de Ő mindenképp, mint mindig). A felsőoktatásban bekövetkező jelentős változásokról. Vegyes érzelmeim vannak ezzel kapcsolatban. Egyik oldalról azt mondom, hogy valahol megértem, sőt! Szükségesnek tartom a…