Remélem, túl vagytok az öngyűlölet és pánik hajtotta őrült ajándékvásárló extravaganzán. Mi már szerencsére teljesítettük és megjártuk Siófokot, voltunk mamánál, találkoztunk nagybácsikkal, unokatesókkal. Mármint Maja. Holnap pedig irány Lópokróc.
Most valami összegzés-szerűt kéne írnom az évre, mert nem tudom, idén lesz-e még ihlet, de nem voltam túl aktív, nincs nagyon mit összegezni. Meg a lényeget amúgy is tudja mindenki. Szóval csak úgy írok össze-vissza.
Én amúgy nem rajongok a karácsonyi fennforgásért. Most ezt ki tudnám fejteni, de nem akarok grincs lenni. Majd jövőre. Vagy valamikor. Meg akkor már elmondom azt is, hogy csak egy mítosz, hogy a karácsonyfa szép, hogy miért nem szeretem a lufikat és a tűzijátékot sem. Ha azt mondod, hogy egy megkeseredett öreg féreg lettem, egy éve azt mondanám, hogy igazad van. De most már itt van nekem Maja, aki megfiatalítja a lelkemet.
Erről jut eszembe: tök jók a Rick és Morty új részei! (mindjárt megérted, hogy jött az asszociáció)
Évi nem szereti, mert sci-fi, sőt mert rengeteg sci-fi utalás van benne, és mert túl sokszor mondják benne, hogy: Mo-Mo-Mo-Morty! És Évi mindent megvet, ami kettőnél többször hangzik el.
Tehát amikor néztem az egyik részt, inkább elvonult Majával a másik szobába. Amikor végeztem és átmentem, azt láttam, hogy húsz perc alatt eszkalálódott a helyzet.
Maja feküdt a kiságyában, miközben szólt az altató dallam a felhúzható zenélő izéből az ágya fölött.  Évi pedig nyakában karácsonyfaégőkkel, csípőre tett kézzel táncolt neki a zene dallamára. Igazi lebukós „itt meg mi a franc folyik?”-helyzet volt.
Valamikor megkérdezte a szomszéd, hogy Maja jó baba-e, mi meg rávágtuk, hogy persze. Jól alszik, jól eszik, nem problémázik sokat. Amikor hisztis, az teljesen jogos. Később Évi elmondta, hogy ez a kérdés egy csomó embert idegesít. Valahol megértem, mert most mondják azt az emberek, hogy „Nem, ez egy tök szar baba, csak nem lehet becserélni”? Minket valószínűleg azért nem zavar, mert nyugodtan ki tudjuk jelenteni, hogy „igen, jó baba”. Lehet, hogyha jön a második, már úgy leszek ezzel a jó baba kérdéssel, hogy „torkonvágom azt a faszt, aki még egyszer megkérdezi.” Szoktunk róla beszélni, hogy lehet, Maja csak a beetetés, a második pedig maga lesz a sátán. De ez még odébb van.
Tervek még az évre? Nem sok. Elkezdek egy King könyvet, mint minden karácsonykor, idén az Állattemetőt. Valószínűleg elugrunk majd egy előszilveszteri buliba pár órára, mielőtt elszabadul ott a pokol. Szilveszterkor pedig ha minden jól megy, talán – dobpergés – megnézünk egy filmet!
Ó, a szilveszterről, meg év végéről jut eszembe, hogy mit akartam még leírni.
Mindenféle szótár ki szokta hirdetni, hogy mi az év szava. Ezt most én is megteszem.

A 2019-es év szava: „pocat”. 

Ezt Évi mondta egyszer a Maja hasára, azóta így mondjuk mindig. És mindegy, mennyiszer hallom, még mindig szuper cuki.

Ó, és még egy kihirdetni való, hogy megtaláltam a gyermeknevelés első szabályát. (Most a gyermeknevelést értsük úgy, hogy figyelünk a szükségleteire, ki- és bemenő folyadékokra és pépekre, szórakoztatjuk, foglalkozunk vele.)

1. Ha lehetőséged van, feküdj kényelmesen!

Reméljük, a többi szabály is jön szépen sorban.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.