Főztem Ívinek, mert egész héten túlórázik. Így támogatom. Viszont fogalmam sincs, hogy ma mit csináljak neki. A tegnapi boldog élmény a vacsorához kapcsolódik.

A feltét nem volt nagy kaland, sima tejszínes gombás cucc, őrült ízesítéssel és egy fél marék nagyon tuti füstölt hússal. A köret volt nagy kísérlet. Spagetti tésztát készítettem, a csavar az volt az egészben, hogy két virslit felszeltem és száraz tésztát nyomaszoltam át rajta. Csodával határos módon a tészta szépen megfőtt, a virsli nem főtt masszává, szóval tökéletesen sikerült, mondjuk nagyon paráztam. Annál nagyobb volt az öröm.

Azt mondod, hogy ez az étel egy ámokfutás? Azt válaszolom: Igen, az!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.