Ahogy most átnézem az előző bejegyzést, tegnap egy picit kapatós lehettem. De szerencsére sikerült írnom még éjfél előtt. Huhh! Ezt megúsztuk!

Tegnap, amikor munkában voltam, egyszer csak csörgött a telefonom. Egy régi ismerős volt az még a fősuliról. Fent volt Pesten és megkérdezte, hogy nem iszunk-e egy sört, vagy valami? Hát hogy a francba ne? Pláne Szent Patrik Kibaszott Napján! Egész nap volt bennem egy feszültség, hogy mi lesz, ha csak hazamegyek, kajálok, esetleg olvasok valamit, majd totál józanul hajtom álomra fejem? De szerencsére jött ez a lehetőség. Összejöttünk páran, csatlakozott Ívi is, a Lacik és akkor ott volt Meszy és legfrissebb barátnője, aki nagyon szimpatikus volt nekünk. Tehát egy fasza kis este van mögöttünk. Reggel semmi másnaposság, csak a jó emlékek. Például az, hogy rájöttem, a szintetikus drogoknak is nőneveket adnak, mint a tornádóknak. Vajon azért, mert egy durvább szakításnak, egy tornádónak és egy adag drogocskának is az a vége, hogy alsógatyában és fél pár papuccsal a kezedben ülsz az útpadkán és fogod a fejed?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.