Van egy szabadnapom. Fogalmam sincs mit csinálok ma. Annyira nem számítottam rá. Tudtam, hogy lesz, mint ahogy azt is, hogy eljön az idő, amikor nem kell már head-settel a fejemen bohóckodnom, de valahogy nem fogtam fel. Még mindig nem tudatosult bennem az egész. Szerintem akkor leszek túl az elmúlt egy éven, amikor már kezdek az új helyemen. Onnantól nem lesz hosszú a rehabilitációm. Olyan funkciókat kell majd visszanövesztenem, amikről teljesen megfeledkeztem.
Visszatérve a mai napra… nem tudom mit csináljak. Könnyű megoldás lenne a semmit, de a szabadnap nagy kincs! Ha például egy hónapon át szabadnapom lenne, nem lennék gondban, de így, hogy csak egy van… Olyan ez, mint a szegény ember három kívánsága.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.