A drogbuli
2010.12.05. 03:00
Laci hívott, hogy csináljunk valamit, rúgjunk be vagy akármi. Eddig nincs is semmi baj, csak hogy ez este tíz körül történt én meg munka után annyira nem éltem ezt a lehetőséget. Pláne, hogy tél van. Ez annyira egy görény évszak, sőt, a görényeket sértem meg, hogy az ő nevükkel jelzem ezt az évszakot.
Tehát azt mondtam a telefonba:
- Nem Lacikám, ez így nem megy! Ha spontán akarsz valamit csinálni, legalább előtte egy nappal szólj. Velem tervezni kell, mindent szépen pontosan… mert tudod, ilyen a Rock 'n’ Roll.
- Jól van… - válaszolta.
- De holnap benne vagyok.
Végül megbeszéltük, hogy akkor Ívivel átugrunk pár sörre, dumálunk, satöbbi, tudtam, hogy Lacinak csak emberhiánya van. Komoly ivást nem terveztem. Másnap végül Ív nem jött, mert egy készülődő betegség bukkant fel immunrendszere horizontján. Vittem pár sört, amit megiszogattunk, beszélgettünk. Végül arra jutottunk, hogy kéne menni valamerre. Ez a valamerre pedig egy „ráhangolódó buli” lett a Corvin tetős megmozduláshoz. Panel nyolcadik emelet. A fiatalok hogyan „hangolódnak” manapság? Mefedron, fű, eki. Bementünk, nagyszoba, letelepedtünk egy borral és két sörrel és néztünk. Mint a moziban. Volt minden. Rángatózó, rágó, izzadt srác, szippantás összetekert ötszázassal, szakmázás. Megtudtam, hogy a mefedron - fű egy/egyben megy, vagy csak egy átbaszós üzletről volt szó. Én nem toltam semmit, becs szó, csak a sörömet markolásztam és sasoltam. Laci meg is jegyezte, hogy nagyon figyelek. Hát hogy a faszba ne figyeltem volna, amikor egy filmbe csöppentem? Azt hittem, hogy ilyen nem létezik.
Egy ideig szemléltük a mókát, aztán elugrottunk az örök Akácfába pár sörre és ennyi volt. De azt a drogbulit nem nagyon fogom elfelejteni. A szippantások, az összehordott marhaságok, a megosztott élmények… mesés volt. Mondjuk ettől még balfaszság a drog - szerintem. De hát ki vagyok én, hogy elítéljek bárkit is? Mindenki úgy bassza szét magát, ahogy akarja, ez az igazi demokrácia.
Adalék:
Volt egy hörcsög is, Katalin. Volt egy párja, Snooop Dogg. Csak ő már nem lehet köztünk.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Hayna 2010.12.07. 19:21:40
és elhagyott hazádban a tél is sokkal szebb - főleg, ha olyan tavaszi, mint ma is...