Tegnap este picit italoztunk barátainknál egy nagyon kedves albérletben, ahol van egy hörcsög. Az is nagyon kedves és tényleg jó a gömbben szaladgálós mutatvány. Köszönjük a vendéglátást. Ha már kisállatoknál tartunk: Rixi megint egy mocsadék volt. És nekem senki ne mondja, hogy nem tud gondolkodni! Érez, emlékszik, bosszút áll. Reggel nagyon kapart, rágott, rendben. Ívi kiengedte kakilni. Rá egy órára megint ez a műsor, erre Ívi kikészítette a magánzárkát, ilyenkor már nem nagyon akart kijönni. Meg nyüffent és dobbantott is, mert el lett rekesztve. De a legérdekesebb, hogy mit csinált, amikor kieresztettem. Első dolga volt rátelepednie anyukájának a cipőjére és felvenni a pisilő pózt. Bosszú ez kérem szépen, nem is akármilyen. Én is beleszarnék a nevelőtisztem bakancsába, miután kiszabadulnék a lyukból. Ez a minimum.
Tegnap az iszogatáson picit ittasan elkezdtem írni egy bejegyzést, amit végül nem osztottam meg veletek. Talán jobb is, mert nem volt sok értelme.
Megyek Az Úton, a héten végig is érek. Most már jobban tetszik, mint a film. Viszont a barátom, akitől kölcsönkaptam, nem fog nekem adni könyvet többé a büdös életben. Fogalmazzunk úgy: látszik rajta, hogy olvasom. Nem szeretem, amikor leamortizálok egy könyvet. Hullajtom érte könyvtáros könnyeimet, de akkor sem értem, hogy hogyan csinálják egyesek. Nálam mindig olyanok lesznek, mintha egy macskabanda játszana velük szecskagépbe dobósat. Vagy lehet, nem a Húgyszagvárosi közlekedésben kellene olvasnom?
Még egy „véleményem szerint” témát bedobok, mert tudom, azt szeretitek. Az öregek. Bocsánat, idősek. Faszt! Nevezzük őket nevükön, az öregek. Nem mondok olyat, hogy szeretem az öregeket, vagy útálom az öregeket, mert az általánosítás lenne. Mint ahogy azt sem mondjuk, hogy minden képregény szemét. És olyat sem mondunk, hogy minden bankár zsidó. Ugye Anyu? Mondjuk egy általánosítás helyénvaló: szeretem a kisállatokat, mert olyan aranysak. Erre még senki sem cáfolt rá.
Tehát öregek. Tisztelnünk kell őket, mert ők megéltek ezt-azt, bölcsebbek satöbbi. Én is alapból pozitívan állok hozzájuk, de! Azért szerintem ők sem engedhetnek meg maguknak mindent. Munkám során rengeteg öreggel beszélek, akik iszonyatosan nagy furkók tudnak lenni. Imádom, amikor például úgy kezdik hogy:

„Na ide figyeljen uram, én már elmúltam hetven éves!” – igen, és? Nem folytatja, azt hiszi, hogy akkor már minden van. Vagy a kedvencem, amikor kedves hangú, idős néni (látom hajlott tartását és fejkendőjét lelki szemeim előtt) így reagál:

„Elmentek ti a jó kurva anyátokba!” – ilyenkor, ha nem bassza ránk a telefont alapból, azért megjegyezzük, hogy tudjuk a telefonszámát és a címét, tehát legközelebb fogja vissza magát, mert a kollégám esetleg nem olyan nyugodt ember mint én, és jobban a szívére veszi az ilyesmit. Ettől beszarnak és jól is teszik, mert ismerek pár pszichopatát a munkahelyemen.
Persze, találkozok nagyon kedves és aranyos idősekkel is, velük egy tündér vagyok és tisztelem őket. Őket imádom. A helyemet is átadnám nekik, ha leülnék egyáltalán. De ezek a furkók? Ezek nem emberek. Minek él az ilyen? Nem fogom tisztelni, csak azért, mert kihúzta a kommunizmust. Az ilyenek hadd ne érdemeljék már ki a tiszteletet puszta létükkel. És élőben is rengeteg ilyennel találkozok például a tömegközlekedésben. Ha már tömegközlekedés, a héten történt:
Zötyögünk át a hídon, olvasgatok. Ellenőr, mutatom a bérletet, megköszöni. Pár méterrel odébb valami fennforgás. Az ilyesmire azért odafigyelek, mert akkor van miről írnom. Egy masszívan ötvenes nő ücsörög és szájal az ellenőrrel. Nincs jegye. Ő munkanélküli, nem tudja megvenni. Az ellenőr azért szóvá teszi, hogy nincs munkanélküli bérlet, de végül is mindegy. Ez így egy teljesen érthető szituáció mindenkinek a részéről, csakhogy nem ilyen egyszerű a helyzet. A nő olyan kibaszott flegmán és ocsmányul viselkedett azzal az emberrel, aki a munkáját végezte, hogy az kiverte az utazóközönség kollektív biztosítékát. Egy emberként védték meg az ellenőrt(!) és támadtak arra nőre, aki szájalt mindenkivel, hogy Magyarországon egymillió munkanélküli van – valaki meg is kérdezte, hogy ezt a statisztikát mikor olvasta, illetve hogy ennek mi köze van ahhoz, hogy ingyen utazik? Aztán folytatta, hogy ez egy mocsok ország – és ezt a tudatot sikerült is megerősítenie mindenkiben ezzel a kis reggeli jelenetben. Érdekes volt. Ha hetven éves lettem volna, biztos odamegyek és lebaszok a nőnek egy tockost, hogy gondolkozzon és moderálja magát. Úgy néz ki én olyan öreg leszek, aki majd mindent megenged magának.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hayna 2010.05.16. 11:05:52

Picifiam,
nem jól látod a dolgokat. Honnan tudtad, hogy idős néni akivel beszéltél? Mondta? Vagy a hangjáról ítélve? Lehetett 30 éves munkanélküli is, aki várja, hogy valahonnan visszahívják - rohan a telefonhoz, aztán te ajánlgatod azt a neméppenolcsó nemtommit - te biztosan megőriznéd a jó modorodat ilyen helyzetben? Főleg, ha naponta többször kap ilyen hívást...
Esetleg tényleg öreg néni, aki várja, hogy a fiacskája végre felhívja - aztán jössz te... és ha valaki már szépen vagy csúnyán elküldte valamelyikteket, nem kellene kihúzni a névsorból, mint akinél hiába próbálkoztok? Holnap újra zaklatjátok?
Az "elmúltam 70 éves" azt jelenti, hogy már lemondott az életről, nem kell semmi... Rossz hozzáállás, de ezért nem kell neked megsértüődni...én biztosan nem fogom reklámozni a koromat telefonban, ha megérem a 70-et, mint ahogy most se...
A kedvencem az ilyen telefonálgató rabszolgákkal kapcsolatban:
ezésez vagyok xxx üdülőből kedvezményes velneszüdülést ajánlunk önnek és a párjának. Erre megjegyzem, hogy nincsen párom - akkor sajnálja. Egyszer bátorkodtam megkérdezni, hogy ha párom nincs, nem mehetnék-e egy másik öreglánnyal? Nem, csak kifejezetten pároknak jár a kedvezmény... Azt már nem kockáztattam meg, hogy mi van, ha nekem egy másik nő a párom... még elhiszi a marhája. Bocs, nem ő a marha, hanem aki annyira ragaszkodik a párokhoz, és hetente felhivnak egy ilyen ajánlattal...

Válasz erre 

Hayna 2010.05.16. 11:07:56

Ja, és nem minden bankár zsidó, de a túlnyomó többség - a képregényekkel hasonló a helyzet :)

Válasz erre 

Admiralilles · http://kalandokanagyvarosban.blog.hu 2010.05.16. 12:02:23

@Hayna: Hány zsidó bankárral találkoztál? Hány képregényt olvastál? Tudsz mondani tíz... nem is, elég három. Mondjál már három zsidó bankárt. Nem mondom, hogy nincs, de te nem tudsz egyet se, az biztos. Meg akkor már mondd el azt is, melyik képregények hulladékok. Nem kell a címük. Miről olvastál bennük. Mi nem tetszett?
Az öregekkel kapcsolatban meg azt mondom, hogy elméletileg tisztelnem kell őket, mert tapasztaltak és legyek udvarias, de azért ők is kitesznek magukért. Nem mondom, hogy nincs rá okuk, hogy furkók legyenek, de el lehet küldeni minket a francba kulturáltan is. Csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy ők sem szentek, sőt.

Válasz erre 

süttyő 2010.05.16. 12:02:54

persze, minden az öregedés ellen szól, el sem tudom képzelni magam akár harmincévesen. sőt a harmincévesek a legfélelmetesebb csoport, mert ők már feladnak dolgokat, és olyanná változnak mint akiket pár évvel előtte még gyűlöltek. lehet, hogy nem normális dolog, ha az öregedést az önutálattal azonosítom, nem valami bíztató jövőkép.
klassz vers: i go bact to may 1937
www.english.illinois.edu/maps/poets/m_r/olds/poems.htm

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: