Le a láncokkal, cseréld szebbekre
2010.04.21. 08:44
Fejlemények a munkahelyemen. Egy időre más feladatot fogok kapni, ami ugyanolyan unalmas lesz hosszú távon, mint amit most csinálok, de legalább délelőttös leszek amíg ez tart. A munkámban kemény tényező az unalom. Mindent ki kell használni. Cikkek a Metróban, e-mailben küldött viccek, Windowsba épített játékok. Én az Aknakeresőt és az Admirálist preferálom. Megtanultam ezeket megbecsülni. Az Admirálisnak az a titka, hogy ne úgy nyomjad, kirakod vagy nem, baszni bele, hanem legyen fontos az eredmény! Figyeld a statisztikát és tűzz ki egy célt, például kétszáz játék után hatvan százalék fölött leszel. Nem mondom, a bázisugrás azért izgalmasabb, de egy ilyen munkakörben ez épp eléggé oda tud baszni. Ami a legjobb benne, hogy itt akkor nincs olyan, hogy megunod, bezárod. Ha megnyitod, le kell játszani, különben romlik az arányod. Ha rákattintasz és elindítod a játékot, létrejön a paktum. Játszani kell!
Mondjuk, mostanában máshogy tolom. Elhatároztam, hogy megcsinálom az összes leosztást (1.000.000). Most 198-nál vagyok, de szépen haladok.
Picit rossz, hogy egy ilyen fogyiság lekorlátoz (játszani kell!), de így tudom izgalmassá tenni. Amúgy nem vagyok ilyen, hogy ilyen szarok befolyásolnak. Vagy nem tudom. Nem akarok ilyen lenni. A tévétől is sikerült elszakadnom és az internetet is leépítem. Senki sem akar ilyen dolgoktól függeni, de ha mindentől elszakadsz, akkor mi marad? Nem csinálhatsz semmit, mert akkor azt csinálod.
Van még egy hülyeségem ezzel kapcsolatban. Engem ne a könnyen megjegyezhető időpontok szabályozzanak! Ha időt kell beállítani valahol, pl.: ébresztőóra vagy visszahívás, akkor sohasem választok egész, negyed vagy fél órát, sőt, olyat sem, hogy 10 vagy 40 perc. Mindig valami extrémet. 13:57. 09:32. Hú mekkora lázadó vagyok, mi? Csak ilyenkor általában elmerengek pár másodpercig, hogy mi legyen az időpont. Engem ne szabályozzanak az időpontok, de megteszik továbbra is, amikor ilyesmivel kell foglalkoznom. Tanulság, akármit csinálsz, mindig valaminek a rabja maradsz. De akkor legalább legyen stílusod. Igen, a stílusnak is a rabja leszel, de azt már tényleg le kell szarni!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
mildyke 2010.04.21. 17:16:31
De néha szerintem mindenki leépül legalább ennyire. Ide vszleg nem férne ki minden pótcselekvésem, amikkel ilyenkor élek (munka közben, ha rohadtul unatkozom), de ajánlom figyelmedbe a Feketeözvegyet is. A listán szerepel természetesen a jó öreg Honfoglaló is, de annál nagy a lebukás veszélye, mert ha jön vki, nem tudsz azonnal kilépni, és még villog is, amikor te következel. Ennél már csak az a szebb, amikor álcából rányitok egy outlook-ot a pókerre, mintha épp az ügyfelek e-mailjeivel foglalkoznék, és egyszercsak előugrik az ablak, h adjam meg a tétet :D (megtörtént eset).
Tarts ki!
Hayna 2010.04.21. 17:33:50
játszhatnál egy olyan játékot is, hogy a különböző igekötőkkel (le, ki, be, oda, stb.) ellátott obszcén négybetűs szót mivel is lehetne adott esetben helyettesíteni. Mindjárt bővülne a szókincsed, javulna a stílusod. Vagy ez már meghaladja egy jelenkori humándiplomás képességeit?
cyberfuker85 2010.04.21. 17:54:12
aztán meg, hogy én is 06:12re állítottam ma az ébresztőt és visszaaludtam 06:24ig
viszont a szomszéddal pontban 45kor találkozok és elfuvaroz melóba, kivéve azokon a napokon mikor fáj a háta..olyankor tekerek