Írok így, munka előtt. A szombat este eléggé sikerült, mint azt láthattátok az előző két bejegyzésből. Jött két meglepetés vendég is, örültünk nekik, régi arcok még a főiskoláról. Egyikük egy őrült állat, néha olyan, mint egy természeti csapás, de igazából nagyon… jó ember. Ja. Vasárnap regenerálódtunk. Nem volt kedvünk főzni, ezért elmentünk egy kínaiba kajáért. Most már a kínai kaja is fent van a listámon a színészek mellet. Mocskos elbaszott dolog mind a kettő, ugyanis sikerült egy kellemes ételmérgezést kapnom estére. (A színészektől nem kaptam még ételmérgezést, rájuk más magyarázatom van. Talán egyszer majd kifejtem, csak szóljatok) A hétfőt nyöszörgéssel és főtt krumplival töltöttem. Délutánra azért megembereltem magam, ettem vállalható kaját is és elmentünk egy nagyon jó helyre régi ismerőssel találkozni. Csak teát és Meggy Márkát toltam, de lehet, az is sok volt. Nem nagyon sziporkáztam, de tényleg fosul voltam. Muszáj volt menni, mert nem akartam, hogy így legyen vége a pihenésnek.
Kéne még egy nap lógás, de hív a munka. Nem hiszem, hogy bárki is tolerálná, ha megint dokihoz baktatnék. Meg most úgy nincs is bajom, azért viszek fájdalom és lázcsillapítót, biztos, ami biztos.
Hétvégén vendégek jönnek, hogy mit csinálunk majd, azt még nem tudom. Viszont vasárnap Képregény börze, este pedig koncert a Gödörben. Ha érdekel nézz utána és akkor mehetünk együtt.
Na, most eszembe jutott, hogy a múltkor mit felejtettem el, reméljük a következő bejegyzéskor megint eszembe jut.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.