Bocsánat a várakoztatásért, tudom, nem szép dolog, de sok volt a dolgom*, meg egy szemétláda vagyok. Szóval a munka.
Ez az, ami A Teszttel kezdődött. Jó volt ez a tesztirogatás, mert már alapból egy csomó figurát ki tudtak szűrni. Egy csomószor vesznek fel segg hülye embereket, mert jó irányba van fésülve a haja, meg ilyesmi, és akkor nem engem vesznek fel – szerintem. A pozíció call-center, nem túl nagy felelősség, nem túl nagy fizetés, de fix és simán megélek belőle. Picit messze van, villamosozni kell sokat, így felértékelődnek a könyvek. (ajánljatok sok jót, remélem, valamit meg is tudok majd szerezni) Minden hétköznap nyomom majd nyolctól négyig, ebédszünet, meg óránként tíz perc. Majd kiderül, hogy milyen, de amikor ott voltam tetszett. Az interjúztatáson találkoztam jó arc emberekkel, reméljük minél többet vettek fel közülük, és a társaságra nem lesz gond. Az egész móka oktatással kezdődik holnap. Várom már, jó lesz valamit csinálni.
Ja, a „kiválasztás” (itt így hívják, én is furcsának találom) úgy nézett ki, hogy odamentünk kilencre, volt egy kis szituációs feladat, amolyan tréning-szerű, ahol gondolkodni, rögtönözni kellett, stb., nem a „mutogassunk tárgyakra és falakra idióták módjára” – dolog. Aztán még egy kis agytorna, szünet, minimális Word és Excel, sózzunk rá valami képtelen dolgot valakire a vonal túloldalán, aztán egy személyes elbeszélgetés. Jól nyomtam mindent, itt az eredménye. Volt egy jelentkező, aki statisztikusként végzett, és ez beleivódott a személyiségébe. Ő egy jelenség volt, és ő szolgáltatja leendő munkatársaimmal az első közös sztorikat és remélhetőleg szállóigéket, mint például:

„Vegyük figyelembe a szegmentumot!”

Tudom, nektek ez nem vicces, belső, céges poén. Már mondhatok ilyeneket is. Ami viszont az egyik legjobb az időzítésben, hogy van stabil hátterem, így legálisan verhetek el rengeteg pénzt vasárnap a 18. képregénybörzén. Lesz itt minden: Bosszú Angyalai, Mouse of Mystery, Air, de a legjobb – dobpergés – Sandman magyarul, nyolc rész egy kötetben! Mi most nagyon boldogok vagyunk, reméljük ti is. Meg majd meglátjuk egy hónap múlva, amikor a faszom ki lesz ezzel a munkával.

*: Munkával kapcsolatban el kellett mennem üzemorvoshoz, megnézni, hogy van-e magán nyugdíjpénztáram (nem tudtam biztosan, mert úgy emlékeztem, hogy egyik nyáron valamikor kötöttem egy szerződést ez ügyben masszív másnaposan. Most szerintetek ezzel a sztorival hogy röhögtek ki az IGN ING-nél?), meg megírtuk a szerződést is. Megint csak azt mondhatom, hogy végre csinálhattam valamit.

V  É  G  R  E  C  S  I  N  Á  L  O  K  V  A  L  A  M  I  T
        P  O  W  E  R  !

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.