Túléltük Siófokon a kötelező ivást. Főiskolai ismerősökkel találkoztunk, elözönlöttük a legjobb kocsmát (Gemini – volt Nosztalgia), rászoktunk a vodka-almára (megint), szétszóródtunk a Petőfi sétányon, ittunk. A túléléssel mondjuk picit túloztam. Ugyanis kurvára fáj a jobb vállam. Vagy elaludtam, vagy meghúztam a strandon, mikor labdát dobáltam, esetleg ráestem vetődéskor, de a legvalószínűbb, hogy a korsóemelgetésbe gémberedett el. Erősnek kell lennem. Holnap Sziget, ott pedig The Killers. Már nagyon várjuk, nagyon szeretjük. Én már voltam egyszer és megfogadtam, ha jönnek megint, akkor elviszem Évit is. A Mando Diao, The Ting Tings, Paolo Nutini, stb. csak hab a tortán. Pláne úgy, hogy alapozunk a kísérőfesztiválon (Auchan parkoló).
Az előző bejegyzésből kihagytam, hogy keményen néztük az Olimpiát a szabadság alatt. És teljesen kikészít a birkózók füle, meg a távgyaloglók mozgása.