-          Egy ilyen helyen mit csinált az eki?

-          Nem sokat, mert szar anyag volt.

Uborkaszezon van. Nem írtam, mert mindenki tudja, milyen ez. Ahogy nézem, nem nagyon háborogtatok, hogy legyen itt valami. Aztán megkaptam a háborgást élőben.
Az újság annyi, hogy kurva meleg van, szenvedünk, nem történik semmi, csak a munka. Azért történtek dolgok. Olyan dolgok, hogy baszott jól szórakoztunk, ittunk, mókáztunk. Utaztunk is, haza, meg Kehidakustányon eltöltöttünk egy nagyon fasza hétvégét. Szeretem, amikor mindenki jól érzi magát. Nem volt bajság, hiszti, szarakodás. Másnap felkeltem, és az volt mindig az agyamban, hogy ez igen! Így kell! Mindig! És a java még hátra van. Egy masszív két hetes szabadság vár rám, amikor elutazunk sokfelé nyaralgatni, szórakozni, hogy a végén megkoronázzuk egy Sziget nappal. (És majdnem elfelejtettem az új Batman filmet)
Most viszont egy konkrét élményt osztok meg. MésziStock-on voltam. Egy napot, de ez is szépen odavert a padlóhoz. Ha jól tudom ez a fesztivál egy házibuli volt anno. Azóta szépen kinőtte magát. Kint a puszta közepén egy körforgalomnál lett színpad, belépő és társai. Szerencsére biztonsági őrökről nem beszélünk. Csak a legszükségesebb kellékek vannak meg. Pia, hangosítás és tér. Mert nem kell több. Nem kell ingyen wi-fi, nem kellenek kínos marketing jellegű offprogramok, semmi szükség filmvetítésekre. Csak az ember kell, a zene és tér, aminek ingerszegénysége rádöbbent, mi mindent veszítünk azzal, hogy a négy fal közt ülünk és ráakadunk a monitorokra. Igazi emberek közt voltam, igazi földön álltam és igazán jól éreztem magam. Ahogy mindenki, akivel találkoztam.
Ha itt az ember elunja magát, gyorsan maga ellen fordul. Ami nem baj, sőt! Kellenek az ilyen küzdelmek. Egyet láttam is. Emberünk az egész éjszakás „harc” után úgy gondolta, lefekszik aludni a sátrába. Kérdeztük, hogy mi újság, de csak dünnyögött. Nem tudott már beszélni. Semmi gond, ittuk a sörünket a sátor előtt a földön, tűző napon. Emberünk öt perc múlva kidőlt a sátorból - elmondása alapján azért, mert megunta - majd elkezdett üvöltözni, hogy szerezzünk sört és tekerjünk neki egy cigit. A sörben segítettünk. Valahogy így történt, hogy reggel ismét berúgtunk. Vagy inkább megakadályoztuk, hogy kijózanodjunk. Aztán a régi nóta. Zenék, tánc, játék, beszéd, puszta. Mire vágyhat még az ember?
Ez a kellemes környezet, a baráti szervezés és az emberek engem meggyőztek. Jövőre is ott a helyem a MésziStock-on!