Oktatás? Reform? Tessék!
2012.03.02. 09:52
Írok valamiről, amihez vélhetően nem csak anyu akar majd hozzászólni (de Ő mindenképp, mint mindig). A felsőoktatásban bekövetkező jelentős változásokról.
Vegyes érzelmeim vannak ezzel kapcsolatban. Egyik oldalról azt mondom, hogy valahol megértem, sőt! Szükségesnek tartom a változtatást. Mondom ezt a saját példámból kiindulva. Miért is pénzelték négy éven át a „tanulásomat”? Elméletileg mert a társadalomnak szüksége van könyvtárosokra és művelődésszervezőkre. Igen, kínzó a hiány ezeken a területeken. Kapkodnak is értem a munkaerőpiacon. Ahogy az andragógusokért, bölcsészekért, kommunikációs szakemberekért és a többiért.
Egyik testvérem mondta anno, hogy filozófiaszakon elég lenne keretszámnak az egy. De nem évente, hanem amikor úgy néz ki, hogy az előző filozófus már nem húzza sokáig, akkor meghirdetik a helyét, átadja a kellő tudást és kész. (Esetleg lehet egy-két tartalék.) És az ország új filozófusa ugyanígy tesz majd. Mindig ő lenne a késő esti beszélgetős műsorokban, vagy a Híradóban, ha a lét/nemlét összevert testét megtalálják a Józsefvárosban. Mint ahogy toxikológusból is mindig a Zachert veszik elő.
(Egyébként pont erről, hogy „kell-e filozófus a társadalomnak?” pár hónapja volt egy műsor a Tilos Rádióban. Végső soron ott sem jutottak sokra, csak a „mi a haszna, hogy írnak egy könyvet, amit csak a többi filozófus vesz meg?” és a „tudás, megismerés, értelmiség és fejlett társadalom” dogmák közt lavíroztak.)
Tehát miért is van az, hogy az adófizetők milliárdjait költik olyasmire, ami egyáltalán nem érdeke a társadalomnak? Megmondom. Azért, mert kell. Mert szükség van rá. Az evidencia, hogy egy társadalomnak annál jobb, minél több az értelmiségi, a diplomás. Viszont az értelmiségi és a diplomás közel sem szinonima. Vegyük az egyszeri magyar szakos tanító esetét, aki úgy kezdte éveit a felsőoktatásban, hogy kijelentette: „Útálok olvasni, és gyűlölöm a gyerekeket.” (Hogy miért ment arra a szakra? Mert oda vették fel. Az ilyen anomáliák kiküszöbölésére például tökéletesen megfelel a fizetős felsőoktatás. Így a fizetési kényszer egy minőségbiztosítást is takar.)
Szerintem egyetlen része a felsőoktatási reformnak ahol rezeg a léc (és ott nagyon rezeg), hogy elméletileg a tudás mindenki számára hozzáférhető. Viszont amikor a jogi képzés keretszáma országosan száz fő, nagycsaládos Kovács Pisti nem lesz ügyvéd. Vagy lehet, hogy lesz, de a százegyedik Kovács Pistinek már végképp semmi esélye nincs. És az x plusz egyedik félárva Molnár Marcsi sem lesz filozófus, hiába ez minden álma. Mert hogy fizetni nem tudják, az biztos. (Mint ahogy 47 ezerből sem lehet megélni. Lemondás? Faszfej Matolcsy és társa? – de ez egy másik történet) Esélyegyenlőség. Mert elméletileg erről szól az egész. Ezért van ez a magyar társadalomnak csúfolt valami, hogy az öregeket, akik már nem tudnak gondoskodni magukról, ne tegyük ki a fagyba (bár egyre inkább erre tendálunk) és a betegeket ne hagyjuk a saját szarukba-húgyukba (bár egyre inkább erre tendálunk). Ezért van a közösség, hogy egymást segítsük, mivel egyszer mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy segítségre van szüksége és ezért megéri vállalni a közös terheket (Apropó, megéri?). Hogy az x plusz egyedik Kovács Pisti és Molnár Marcsi követhesse álmait körülményeik ellenére, illetve az ő gyerekeiknek ne feltétlenül ilyen körülményekkel kelljen szembenézniük, amikor oda jutnak. És ez a felelőssége megvan a társadalomnak, annak ellenére, hogy a fiatalok túlnyomó részt leszarják ezt a dolgot. (Igen, leszarják, mert nem olvasnak újságot, mert nem tudják, hogy mik akarnak lenni, mert egy-két év nekik az örökkévalóság. Rengeteg fiatalt érintenek ezek a változások, viszont ahhoz mérten kevesen voltak a nyilvános megmozdulásokon.)
Úgy gondolom, hogy igen, legyen kevesebb az államilag támogatott hely, viszont a képzési költségek csökkenjenek. Egy kisebb összeg is elég arra, hogy elejét vegyük az „ide vettek fel” eseteknek és a képzéseket a piachoz igazítsuk, viszont legyen lehetősége kifizetni egy rosszabb anyagi körülményű fiatalnak is. (Láttátok a képzési költségeket? Most már biztos, hogy csak Hajógyáros Fia Nagybánáthy Szabó Oszkár és Nekünk Négy Szállodánk Van Magasvölgyi Vilhelmina lesz jogász vagy közgazdász.) Igen, a rossz körülményűeknek így is nehezebb, de nincs olyan, hogy teljes egyenlőség. Van, aki erősebb, van, aki okosabb. Ezek velünk született tulajdonságok, ahogy a társadalmi és anyagi helyzetünk. Nem lehet mindenki lottónyertes sem. Viszont az semmiképp sem járható út, hogy habzó szájjal ütjük az asztalt, és hőzöngünk, hogy In-gyen-Sört! In-gyen-Sört! In-gyen-Sört!
Ám ha egy radikálisabb és nagyobb tervre van szükség (és hogy ne volna, hisz ez a radikális megoldások és nagy ívű tervek bolgja), akkor az alábbit mondom:
Sajnos az a helyzet, hogy a társadalom, de leginkább az állam túlvállalta magát. Minden téren, nem csak az oktatás szempontjából.
Én a libertarianizmust például egy jó irányvonalnak látom. Az államnak vissza kell húzódnia, sok feladatot át kell adnia. Nem a társadalom van az államért, hanem fordítva, és ezt néhány flegma, pöffeszkedő politikusnak is a fejébe lehetne verni. Alázat és egyszerűsítés. Vegyük például az oktatást. Miért is kellenek a papírok? Hogy igazolja a tudását? Ha papír nélkül nem derül ki, hogy adott személy nem ért ahhoz, amit csinál, akkor valószínűleg ahhoz nem is kell értenie. Miért létezik például a nyelvvizsga fogalma? Az álláshirdetések nagyon kis része mondja, hogy ilyen és olyan nyelvvizsga kell. Azt mondják, hogy nyelvtudás kell, vagy folyékony nyelvhasználat, satöbbi. Egy állásinterjún öt perc alatt ki lehet deríteni, hogy a pályázónak megvan-e a szükséges nyelvtudása. Mit veszítenénk, ha nem adogatnának ki mindenféle papírokat? Mindenki elmondaná magáról, hogy tud-e angolul, vagy németül, esetleg folyékonyan beszél franciául. Ha hazudik, az pedig kiderül. Az, hogy például nyelvvizsga kell a diplomához, teljesen rendben van, de csak országimázs szempontjából. Az állam biztosítja az oktatásodat vagy csak az ahhoz szükséges infrastruktúrát, de cserébe elvárja, hogy útba tudd igazítani a külföldi turistákat. Ennyit simán kérhet nem? És hogy ezt le tudja ellenőrizni, szüksége van a nyelvvizsgára.
Ezt az oktatásban miért ne lehetne eljátszani? Jó, ott nem ennyire leegyszerűsítve. De milyen jó lenne egy szabad egyetemi rendszer? Ahova mindenki beülhet adott kurzusokra, amik használhatóak munkája során, vagy simán érdeklik. Ahova tényleg a tudásért megy az ember, nem pedig azért, hogy meglegyen a jegy, meg a kredit. Önkéntes alapon. Akár felnőtt fejjel, amikor tényleg szeretne tanulni az ember. Nem mondom, hogy így valaki szabadidejében ingyen jogászképzést kaphat, de biztos több értelme van, mint végigaludni egy tömbösített triplaórát, majd félévkor beadni egy tavaly készült dolgozatot és négyest kapni rá. Bár belegondolva egy hosszú folyamat után, miután piac és a társadalom is szakít a besorolások meghatározta szemléletmóddal és a tudást veszik alapul, akár működhet egy szabadabb rendszer minden téren. Ahol nem a papírt veszik figyelembe, hanem az alkalmasságot. Ahol nem azért választ valaki szakmát, mert „oda veszik fel”, hanem mert érdekli és csinálni akarja. Ahol nem diplomások vannak, hanem tanult értelmiségiek.
Na, ehhez szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Hayna 2012.03.02. 11:42:01
Dittike 2012.03.02. 12:11:07
Figyi csak, azt nem értem, hogy ezt miért neked kell így összefoglalnod, miért nem egy agyonfizetett képviselőnek??? Ja mert halovány segéd fogalmuk sincs arról, hogy mi megy a felsőoktatásban, mert agyontömött zsebű jogász/orvos akármi pici csemetéjük oldaláról látják a felsőoktatást. Ha beülnének inkognitóban pár előadásra, megismernék a hallgatókat, akkor rájönnének, hogy igen, egy részét ki kell ....szni az egyetemről/főiskoláról, mert csak azért van ott, mert oda vették fel. De ebben az esetben látnák azt is, hogy ki az aki tényleg több akar lenni a fősuli által.
A finanszírozásról meg egyszerűen annyit, hogy a jegybanknak rohadtul kell a pénz, kvázi úgyis felveszi a diákhitelt, ha elvégzi, ha nem FIZET! Sokat, és sokáig, ha diplomát akar.
A nyelvvizsgáról meg annyit, hogy ha a suliban nem sikerült megszülni, akkor munkanélküliként nem lesz rá pénzed, ha dolgozol, akkor meg időd nem lesz rá. Ezt meg saját bőrön érzem.
Összefoglalva, el nem tudom képzelni, hogy a sok döntéshozónak nem jut el odáig az esze, hogy a szegényebb családok akár kiemelkedően jó képességű gyerekeit zárják ki. Belőlük nem lesz értelmiség, a gazdag gyerekből meg lesz. És nem mondok újat azzal, hogy elég sűrűn előfordul, hogy az előbbi klasszisokkal jobb szakember lenne, az utóbbival ellentétben. Ja, hogy neki lesz róla papírja? Vicc
.Pötyi. 2012.03.02. 13:03:38
Persze nem a szakmájukban helyezkednek el jórészt, de lesz munkájuk.
Szóval példálózz inkább a néprajzosokkal, mert az az igazi csőd. =)
Viszont igazad van, mivel a másik szakom magyar, így azt is látom, hogy oda milyen embereket vesznek fel... botrány. Vérbuta picsák töltik fel az államilag finanszírozott helyeket, kb. minden ötödik ember való oda. És ez az ELTE, tehát az első bölcsészkar az országban...
Egyébként korrekt írás.
De ne ess már bele te is ebbe a hamis Matolcsy-idézet csapdába. Mert - az általam egyébként nem kedvelt - Matolcsy soha nem mondta ezt így: "Jól meg lehet élni 47ezer forintból." Ezt az index írta. Az alábbit mondta január végén a Parlamentben: „47 000 forintos tényleges bért kap majd a Start munkaprogramban részt vevő 205 ezer ember, ez kifejezetten a szerény, de biztonságos megélhetés felé vezeti azokat, akik korábban 28 500-ból, rejtélyes módon, de meg tudtak élni."
Tanulság: bármit ír az index, annak olvass utána, mert majdnem mindig csúsztat.
Admiralilles · http://kalandokanagyvarosban.blog.hu 2012.03.02. 16:01:43
A Matolcsys dolognak már előtte is utánanéztem és a hunyó, az említett társa alatt Zsiga Marcellt értettem. Ő ezt így kijelentette, hogy "biztosan meg lehet élni 47 ezer forintból"
Nem akartam jobban belemenni, mert ez a rész csak egy margóra írás, és azért Matolcsyt említettem, mert az ő nevéhez kapcsolódik az ügy. De amúgy teljesen korrekt az észrevételed.