Imádom. Másnaposan/részegen ülök a rózsaszín köntösben, hallgatok egy számot (Travis – New Amsterdam) amit persze két soronként tompa orrhangon éneklek is. Ja, és közben ezt gépelem.
Hogy valamiről írjak is, megosztok egy tegnapi eseményt. Sokat tépelődtem, hogy leírjam-e, mert elég magas a kamufaktor, de arra jutottam, hogy leszarom. Tényleg megtörtént és nem érdekel hogy ki mit hisz.
Tegnap mozi után vártam a buszt a Gellért téren. Mellettem egy kőműves ruhás srác felveszi a telefont és az alábbi beszélgetés részletét hallottam tőle:

-          Most mit kezdjek ezzel innen?

-          …

-          Fogj egy rongyot, tekerjétek bele az ujjat, azt tegyétek egy zacskóba, azt egy másik zacskóba, abba meg töltsetek hideg vizet és menjetek be a balesetire.

-          …

-          Ennyire csak képes vagy! Most ezért hadd ne másszak vissza a 8. kerületbe.

-          …

-          Akkor vedd ki a pénzt és menjetek taxival.

Esküszöm, True Story! Tényleg hallottam a beszélgetést. Ha esetleg a melós csak mókázott és nem is vágták le senkinek az ujját… most belegondolva az is megeshet.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.