Amikor állás közben gondolkozok, vagy megvizsgálok valamit, gyakran csípőre rakom a kezeimet. Szeretek csípőre rakott kezekkel ácsorogni. Ilyenkor még ki is szoktam húzni magam. Ezt csak azért írom, hogy el tudjátok képzelni a szituációt.
Tehát este csípőre rakott kezekkel álltam a könyvespolc előtt. Néztem, hogy mit olvassak. Jé, ezt még nem is olvastam! Meg ezt sem! És ez is itt van!

Ráeszméltem, hogy a polcom teli van olyan könyvekkel és képregényekkel, amiket még nem is olvastam. És nagyon jól esett.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.