Megvadult állatok! Úgy estek a torkomnak, mint kiéheztetett farkashorda! „És mi lesz a rendes bejegyzésekkel?!” – üvöltik folyamatosan, mint a vademberek.
Jó, ennyire azért nem drasztikus a helyzet. De nekem is eszembe jutott, hogy lesz-e még bejegyzés?
Igen, lesz! Mint például ez is.
Azt figyeltem meg, hogy elég jól sikerül kifejtenem a fontosabb eseményeket a boldogságba ágyazva. Utazás, unokaöcsi, szigeten sörözés, stb. Tehát a normál bejegyzések remélhetőleg tartalmasabbak lesznek, mint a szokásos - Ez történt ma – dolgok, amiket gyűlölök. Eddig mondjuk gyerekjáték volt az egész. Tavasz, napsütés, hosszú hétvége, utazgatások, élményfürdő, Bazsika? Most jön a kihívás. Elkezdett esni az eső, munka, szürke hétköznapok. Meglátjuk, mi lesz belőle.
Ma fontos események vannak! Az életünk értelme, napjaink világítótornya, a remény fénye, a tavasz lehelete, a bunda úrnője, az eseményhorizont nyuszija, Rixics, ma lett két éves. ISTEEEN!
Tegnap vettem neki sok nagyon zöld és üde kaprot. A kedvence. Úgy tolja be mindig, mint egy kis disznó. Tehát ezt kapta szülinapjára, meg a szeretetet. Tőlünk. Az igazi ajándék később jön.
A másik esemény Szent Patrik Kibaszott Napja! Erről írtam valamikor régen, talán tavaly. Nem akarom ismételni magam. Maximum holnap, valamilyen formában, esetleg a boldog kalanddal kapcsolatban.

Boldog élmény?

Tegnap megnéztük a Juno-t. (Fasza film, ajánlom mindenkinek!) Közben Ívi észrevett egy foltot a monitoron, amit elkezdett kapargatni. Közben a képernyőn Juno apja volt, aki tök faszán kezelte a helyzetet, miszerint a 16 éves lánya bekapta a legyet. Úgy nézett ki, mintha Ívi az arcát simogatná.

- Szerintem is jó arc, de ez azért túlzás.

Másik, mert hogy lehet egy naphoz többet is.

Tegnap munkából hazajövet szembejött egy kislány, akin volt egy rózsaszín köpeny. Úgy nézett ki, mint egy Mini-Supergirl.

És akkor a harmadik.

Imádom Graham Annable munkásságát. Megjelent legújabb szösszenete, ami a világ legokosabb kutyájáról szól. Amikor kitettem nagy képernyőre, hátradőltem és átadtam magam az élménynek, eszembe jutott, hogy milyen jó, hogy ilyen lassú ez a filmecske. (mint általában az összes Graham Annable.) Az emberek nagy részének nincs manapság ennyi türelme, hogy ilyesmire öt percet szánjon az életéből. Mindent most! De néha meg kell állni és megnézni, ahogy egy macska másfél percen át mosakszik és vernyog! Tedd ezt te is! Dőlj hátra és nézd! Add át magad, annál jobb a csattanó!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kalandokanagyvarosban.blog.hu/api/trackback/id/tr22748988

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kófic 2011.04.06. 00:15:15

hm... Juno az egyik kedvenc filmem, meg is érdemelte a díjait, Ellen Page nagyszájú karaktere pozitív csalódás volt, igaz a Cukorfalatban nagyobbat játszik (sztem) és a zenéje is tök el van találva... szal szerintem teljesen egyben van az egész... i'm lovin it...
süti beállítások módosítása