Állatok Baján!
2010.02.21. 22:49
Huhh… Ki kell fújnom magam, mert ez nagyon hajtós volt. Minden tervszerűen alakult, kivéve, hogy nem fuvarral jöttünk haza, hanem vonattal.
Odaértünk, egy sör, elfoglaltuk a szobát, alvás sokáig. Reggel volt egy nagyon szomorú dolog. Föl akartam rakni Ívi telefonját a földről, nehogy Rixi összerágja. És akkor belém hasított, hogy Rixi nincs is ott. Nagyon hiányzott hirtelen a kicsikénk, de aztán hamar túltettem magam rajta.
Megebédeltünk, bevásároltunk estére és elkezdett szálingózni a többi állat is. Kb. délután négykor kezdtük és fogalmam sincs, hivatalosan mikor lett vége a duhajkodásnak. Én nagyon elájultam, mert megint össze-vissza ittam, mint egy idióta. Volt egy kemény másnaposságom is, amin szerencsére túl vagyok. A régi kolinknál van egy úgynevezett faház, ami egy kis közösségi hely az udvar végében. Általában brutális bulikra és ivászatokra használtuk, így hát most is ott volt az őrület. Eléggé lelaktuk. Beszakítottuk a plafont, egy lámpa lejött, egy kanapé támlája leszakadt, de ami a legkeményebb, hogy egy székláb át lett ütve a falon, annyira, hogy konkrétan kilógott. A padló annyira piaáztatta lett, hogy másnap lerántotta a cipőnket. Ja, meg a koliban volt egy kis poroltózás is. Ezek kibaszott állatok mind! És én büszke vagyok rájuk!
Nagyon jó volt régi arcokat látni, meg a kolit is. Hatalmas érzés, amikor heten vagyunk egy szobában, sörözünk, dumálunk, szól a zene, hullik a vakolat. Most az elmúlt négy évből kaptam vissza egy keveset, amiért mérhetetlenül hálás vagyok, első sorban azoknak, akik lehetővé tették ezt az egészet és megszervezték az Állattalálkozót. És természetesen köszönöm a részvételt minden egyes állatnak is.
Ami még hatalmas érzés volt, az a másnap. Délelőtt kocsmázás. Egy asztal, tizennégy részeg/félrészeg/másnapos idióta, röhögés, sztorizgatás. Indulás előtt ugyanez, csak egy másik helyen és akkor már voltam annyira jól, hogy egy sör is legurult.
Nagyon hiányoznak ezek a dolgok, ezek az emberek és ez a gondtalanság. Szeretem Baját, szeretem a kolit, a barátainkat, a piálást és a főiskolás életet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
