Ez egy ilyen nap

2011.11.24. 21:46

Ez egy ilyen nap. Azt hiszem erre mondják. Ez a mai egy ilyen nap. Hogy milyen? Meglepő. Különös. Elgondolkodtató.
És igazából egyik sem, simán sivár az életem és minden véletlenben valami globális szisztémát látok kirajzolódni. Délután munkából hazamenet a HÉV-en olvastam. Ottlik Géza: Iskola a határon. Láttam a könyv mögül, hogy les. Térd rogyaszt, fej megbillen, tekintet előre szegeződik. Elfordul. Bátorságot gyűjt, majd vissza. Majd megint el. Végül megszólít az idős hölgy:

-          Hadd kérdezzem meg: Ez ki van önöknek adva kötelező olvasmánynak, vagy csak…

-          Egy barátom ajánlotta – mondtam felkészülten. – És nagyon tetszik.

-          Örülök, hogy még olvassa valaki.

Később elmesélte azt is, hogy az apukája is katonai iskolában végzett és meghalt a háborúban. Hősi halál. Magas beosztásban. Jó volt ezt hallgatni. Egy vadidegentől. Valószínűleg azzal vett meg kilóra, hogy rögtön megdicsérte az olvasmányom. Innen le voltam fegyverezve. Jól esett, hogy ebben az őrültekkel és vadbarmokkal teli városban lehet pár szót értelmes emberek módjára is váltani.
Majd nem sokkal később, amikor már a boltból baktattam haza, egy másik hölgy üdvözöl vidáman:

-          Szia! – és közben széttárja a karját. Én bénán megtorpanok, utánozhatatlan „Na, őt honnan kéne ismernem?”- kifejezéssel az arcomon. Rossz az arcmemóriám és ezzel tisztában is vagyok. De most nem én voltam a hunyó. Ugyanis egy szívdobbanásnyi szünet után:

-          Attila?

-          Arról tudnék.

-          Bocsánat.

-          Semmi gond.

És ezek után gondoltam én azt, hogy „Ez egy ilyen nap”. Picit úgy éreztem magam, mint Batman a Sötét Lovag végén, amikor bizonyított Gotham. Van még remény. Van még esélye ennek a városnak, ezeknek az embereknek.

 Oké, hogy most itt jól elsztorizgattam, de nem felejtem el, hogy csak egyvalaki reagált az előző felhívásomra. Rossz hazafiak! Rosszak!

A bejegyzés trackback címe:

https://kalandokanagyvarosban.blog.hu/api/trackback/id/tr593409526

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dittike 2011.11.24. 22:23:18

Szerintem nem rossz hazafiak.
Én speciel annyira gondolkozok, hogy belefájdult a fejem. Na ez a szomorú. Semmi értékelhetőt nem kapartam össze.

AnNe 2011.12.14. 17:30:16

Ugyanez a problémám. Nem szeretem a pálinkát (tök jól ellennék nélküle), a pesszimizmust, meg azt a nagy hazafiságot (a semmire). Még a Himnuszunk is olyan gyászos... A pirospaprikát viszont szeretem, és nem tudom hogy lehet nélküle főzni/enni. Még valami: egy nyelvet beszélek a többi itt élő emberrel. A magyar nyelvet szeretem. Kábé ennyi.
süti beállítások módosítása