Bűnöző lettem Anya!
2011.09.01. 09:32
Ez tipikusan nagyvárosi kaland, ezért itt részletesen megosztom.
Ott kezdődött az egész, hogy M-mel és L-lel találkoztunk a Westbanhof-ban, ahol volt élőzene, sör és 210 forintos Johhnie Walker. Hazafele, részemről félrészegen (a többiekről nem tudok nyilatkozni) észrevettünk egy fénykép automatát. Kötelező, csak 500 forint. Bedobjuk, semmi. Ja, 700-al megy. Megint semmi. Na jó, részeg megoldás, felhívom a számot, ami a gép oldalán van. Valakit felébresztettem a vonal túloldalán. Elmondtam a problémámat. Gyors hárítás, a gép másik két oldalán ezres van kiírva. Szép. Vitatkoztam volna még, de rájöttem, hogy nincs értelme. Majd lejátsszák a fogyasztóvédelemmel. Megkérdeztem, hogy ezressel biztos menni fog-e? Azt mondta igen. Vonalbontás után tanakodtunk, hogy van-e értelme még háromszázat bepörgetni, a gép visszaadni sajnos nem tud. Erre jött egy hajléktalan bácsi, kíváncsi volt, mi a fennforgás. Végül odáig jutottunk, hogy beszállt 250-el. A hajléktalan! Kértük, hogy jöjjön fényképezkedni. Szerettem volna egy képet, amin köztem és Évi közt egy csöves van, de nem volt vevő a dologra. Mindegy, megcsináltuk a képet. Miközben vártunk, hogy elkészüljön, kitaláltuk a tutit. Kiszedjük a megtévesztő plakátot a plexi mögül és megvédjük az ártatlan polgárokat Kapitalista Kapitánytól és segédjétől, Vásárlómegtévesztő Vilmostól! M előkapott egy csavarhúzót és munkához láttunk. Sajnos csak egy csavart tudtunk kivenni, mert a többi szorult. Ekkor az öreg motyogott valamit kamerákról, aztán odébb is állt. Már kijutottunk az alvilágból, a villamosra vártunk. Ekkor jött a rajtaütés. Két járőr formájában. - Önök szépen álljanak meg, okiratokat, satöbbi. – Engedelmeskedtünk, már aki tudott, L sajnos pár hete elhagyta a táskáját minden papírral. Edukálták, hogy akár be is vihetik ezért, ő pedig válaszolt, hogy attól még el vannak veszve a papírok és ő lenne a legboldogabb, ha be tudná mutatni őket. Volt még egy gyors zseb és táskaürítés, de nem voltak alaposak, csak nagy vonalakban néztek rá a cuccokra. Folyamatosan röhögtünk és poénkodtunk, persze. Majd közölték, hogy mindez nem a véletlen műve, egyik kamerájuk felvette, amint feszegetünk egy gépet. Az öregnek igaza volt, ő már régi motoros az alvilágban, mi csak turisták vagyunk. Készségesen megmutattuk nekik, hogy melyiket, elregéltük az esetünket és nagy vonalakban ennyi. Hatottunk rájuk, hogy – Bocsánat, hogy ilyen baromság miatt írhatjátok a jelentést. – Azonnal beszóltak, hogy anyagi kár nem történt (visszacsavartam azt a csavart), így a jelentést is lehet hagyni a picsába, tetszikérteni. Hozzátették, hogy M-et megbaszhatnák, mert rágyújtott az aluljáróban, de mivel jófejek voltunk (végig vigyorogtuk az egészet, valószínűleg furkó kiabáláshoz, hőzöngéshez és flegmasághoz vannak szokva) csak figyelmeztetik, hogy NE! Tegyen többé ilyet. Normális hozzáállás és egy szabálysértési bírság súlyos ezreseit lehet megspórolni.
Eddig minden szép és jó volt, az igazi katasztrófa ez után következett. Nem találtunk nyitott kocsmát, hogy igyunk a kalandra! Van ilyen? Úgy éreztem magam, mintha gyomorba vágtak volna. Sírni akartam. Végül sajtburgerbe és vizelésbe fojtottam bánatom és hazakullogtunk.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Hayna 2011.09.03. 05:38:51
A felébresztett emberkének legalább azt tudnia kellene még álmából felébresztve is, hogy ha egy áru (szolgáltatás) több árcédulával van ellátva, akkor mindig a legalacsonyabb ár az érvényes.
A legjobb az ilyen automatákat nagy ívben kerülni. Esetleg nyilvánosságra hozhatnád az üzemeltető cég nevét is.