A belváros megúszta
2010.02.13. 11:55
Rendbe vagyunk, csak egyszeri hiba volt. Tegnap nem lopták el az utolsó oldalt.
A hétvégére semmi komolyat nem tervezünk, csak takarítás, nagybevásárlás, jelentkezés felsőoktatásba. Épp elég lesz ennyi, mert jövő hétvégén irány Baja, irány az állatkert! Ezt majd kifejtem még bővebben, ha itt lesz az ideje.
A közelmúltban több diplomás emberrel is beszéltem, akik nem tudtak rendesen elhelyezkedni (mint én), vagy el tudtak helyezkedni, csak nem fizetik meg őket. Mindig ők hozták fel azt, hogy idézem:
„Ha újrakezdhetném az életem, valami rendes szakmát tanulnék…” - és itt jött az, hogy egyikük elmenne burkolónak, a másik asztalos lenne. Én személy szerint maradok a péknél, de az asztaloson is elgondolkoztam. A fával dolgozni jó. Jó az illata. Alkotsz, valamit létrehozol. Kevés a jó asztalos. Megfizetik, munka van bőven.
Oké, azért jó hogy sok a diplomás, mert legalább kisebb az egy négyzetméterre jutó furkók száma. Figyelem! Nem azt mondom, hogy a szakmunkások furkók, a diplomások meg nem, de ne mesélje be nekem senki, hogy nincsenek ezek a dolgok összefüggésben! Nem az iskolázottság határozza meg az embert, csak részben. Tehát jó, hogy robog a felsőoktatás, okos, művelt nép leszünk, csak haszontalanok.
Ilyenekről elmélkedek mostanság, de hát az ember örök álmodozó.
Vicces lesz, amikor kihirdetik a ponthatárokat és a sok fiatal buksi vidámkodik majd a kivetítő előtt, mi csak egymásra nézünk, megcsóváljuk a fejünket és azt mondjuk:
„Ha tudnátok!”
Mi van a nyuszival? Reggel magánzárkát kapott, mert kapart. Fél nyolckor. Szombaton. Cserébe hagyott egy határ felöklendezett szőrt a ketrecében. Fészket épít a soha meg nem születő gyermekeinek. Ez olyan szomorú.
Még gyorsan arról, hogy mi volt a tegnapi vacsi/mai reggeli. Tonhalas olívabogyós spagetti, teljesen intuitívan, semmilyen utánajárás nem volt, csak összebasztam a dolgokat. Ívinek hét a tízből, mert ha választani kell, akkor a husis tészta még mindig viszi a prímet. De különleges lett, meg jó. És a vicc, hogy mi nem vagyunk olívabogyó fanatikusok. Ha van aki szereti és van aki nem akkor mi az utóbbiba tartozunk. De dolgozunk az ügyön, ebbe az ételbe meg egyenesen kellett. Nagyon jót tett neki.
Talán holnap este jelentkezek, de ez nem minősül ajánlattételnek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
cyberfuker85 2010.02.16. 16:31:08
én is gondolkodtam azon,hogy bárcsak szakmunkát tanultam volna de akkor nem lett volna wow meg lógás baján ami azért elég fasza volt...a gólyatáborokról nem is beszélve. szóval remélem nem másoddiplomázól hanem megléped az asztalosi pályát, bár te már annyira humán vagy hogy egy fűrésszel a kezedbe csak egy novellában tudlak elképzelni vagy kenyeret szelve ellenben a cipó sütőn jó somolyogtam'
egy kis update rólam is azért:
puszi\pacsi