Orvfű UPDATED!

2017.06.26. 14:23

A múlt héten Kalandok Orfűn volt. Egen, a Fishing on Orfű fesztiválon voltunk. Eléggé odapakoltuk magunkat. Ezért is vettem ki a mai napot, hogy kipihenjem magam, regenerálódjak. Évinek sajnos dolgoznia kell, így neki nagyon-nagyon hosszú lesz ez a hét.
Pár észrevétel a fesztiválról:

Ha azt mondom, hogy bemenni egy fesztiválon elhelyezett ToiToi vécébe a negyedik nap délutánján, miközben kint kb. 40 fok van, ami bent 200-nak érződik, akkor az elég közel van ahhoz, ahogy az emberek képzelik a poklot. Kérdem én, hogy akkor miért, vagy inkább hogy hogyan képes valaki önszántából 10-15 percet bent tölteni? Hogyan? Miért? Ez egy 30 másodperces művelet. Akkor mi folyik ott? Na jó, ennyire azért ne menjünk bele.

Képzeljük el a következő szituációt: Egy apa elviszi a 11-12 valahány éves fiát Bohemian Betyars koncertre, ami egy sátorban van. Tök meleg van, apa leveszi a pólóját. És azt az atyai jótanácsot adja, hogy: - Fiam! Ha egy koncerten vagy és dönthetsz, hogy levedd a pólód vagy ne, akkor… szerintem inkább vedd le. Inkább vedd le.
Valahogy így kerülhetett le a gyerekről is a póló.
És akkor a konklúzió: Szerintetek kedvelem, amikor egy nézőtér teli van csupasz, izzadt, férfi felsőtestekkel, és ezt a hülye gyakorlatot továbbadják a következő generációknak?

Amúgy nagyjából ez a két élmény volt a negatívum, ezen kívül minden más pozitívum. Egyszer egy fiatalabb srác, akivel együtt bandáztunk megjegyezte, hogy milyen jól bírjuk. Jó, ezen meg is sértődhettünk volna, de tényleg öregebbek vagyunk kb. egy évtizeddel. És ez bók volt nekem.
- Nem panaszkodtok semmire.
Mire is panaszkodnánk? A legnagyobb „gondunk” az volt, hogy éppen együnk, igyunk vagy aludjunk. Mindeközben jó zenék élőben, rengeteg napsütés és még több röhögés vesz körül minket. Ilyenkor nem fognak érdekelni olyan dolgok, hogy picit kényelmetlenül aludtam (nem volt ilyen), vagy csak hideg víz van a zuhanyzóban (többször volt meleg, de amikor nem volt, akkor kifejezetten jólesett és frissítő volt), esetleg, hogy nincs netem (jó, ez csak vicc).
Ja, plusz idén is volt kőasztalunk a sátorhely mellett. Nagyon szeretnék egy ilyet a kertbe!

A végére egy gyöngyszem:
Emlékszel, amikor hugyos volt a pólóm és nem tudtuk, hogy az húgy, és szopogattuk? - hangzott el a kérdés a szomszédban.”

Zene 30-as fesztiválozóknak.

UPDATE!
Tegnap elfelejtettem írni, hogy a fesztiválozás egyik záró akkordjának is hódoltunk, miszerint néztük, hogy szopnak mások a Quechua sátor összecsomagolásával.
Egyszer mi is megszívtuk egy ilyennel. A használati utasítását kb. úgy lehet összefoglalni, hogy:
1. Fogd meg így - oké, ez megvan.
2. Aztán itt fogd össze ezzel a résszel - aha, sima ügy.
3. Varázslat - várjunk, mi?
4. És már kész is! - oké, kezdjük elölről.
Az is egy jó technika, hogy nem szarakodsz, hanem figyeled, ki távozik egy ilyen összecsukott sátorral és megkéred, hogy segítsen. Ekkor általában azt a választ kapod, hogy "Bocsi, nem tudjuk, nekünk is segítettek."
És innen átváltozik a játék arra, hogy megtaláld az egyetlen embert, aki ismeretlen hősként össze tudja csomagolni ezeket a sátrakat.
Amúgy már egyre ügyesebbek, idén nem volt akkora móka, mint tavaly.

A bejegyzés trackback címe:

https://kalandokanagyvarosban.blog.hu/api/trackback/id/tr1612621513

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása