A hosszúra nyúlt álom után újra kiléptünk a világba. Ez nálunk annyit tesz, hogy italoztunk a szabadban. Viszont elég volt egy tél, hogy a legfájóbb pontokon változzon meg ez a város. Gondoltuk eszünk egy jó burgert. Irány a Magic büfékocsi! Elköltöztek. Oké, ez nem ért hidegzuhanyként, mert tudtunk róla, viszont előbb költöztek, mint gondoltuk. Sebaj, akkor eszünk a Dr. Burgerben és végre kipróbálhatom a Chilli Dogot. Odaérünk, egy gyrosos van a helyén. Hát tudják, hova tegyék az ótvar gyrosukat! (Amúgy azt is szeretjük, de ha az ember rákészült a marhahúsra… na!) Végül Csibeszendót ettünk. Dühből, duzzogva. Azért finom volt. De akkor is duzzogtunk.
Szombat este iszogattunk a Régi Zp helyén. Vagyis ott kezdtük. Akartunk venni pár sört is. Van a közelben egy éjjel-nappali – gondoltuk. Rosszul. Már nem éjjel nappali. „Hát mi folyik itt?!” Ezek a változások igazi sokként értek minket egy nap leforgása alatt.
Végül el kellett ballagnunk az Alle-ig. Azért jól szórakoztunk, elég epikus volt fröccsözni éjjel a szélviharban.
Azért vannak dolgok, amik nem változnak. Tagnap villamoson Iron Man 3 után. (Vannak fenntartásaim, volt pár következetlenség illetve elkapkodott akciójelenet, de a szintet hozta, szóval fasza volt. Meg hát mégiscsak Iron Man!) Mellettünk állt egy katasztrófavédelmi egyenruhás ember. Fiatal kéregető fiú odalép hozzá egy centire, megvizsgálja, hogy tényleg jól olvasta-e a feliratot, majd fennhangon:

„Katasztrófavédelem! Jelentem katasztrófa van. Mind meghaltunk éhen.”

Ezt így este a 4-6-oson. Mit kéne reagálnom? Vagy most mi? Csak pislogok azóta is. Még szerencse, hogy ide le tudom írni az ilyeneket.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.